Érzés

Érdekes az élet.....

Érdekes az emlékezés....
De legérdekesebb mindközül az érzés, ami a gondolatot megérinti....


Biztos lejárt lemez és hallottátok már tőlem, hogy a zene mennyire fontos az életemben. Egy-egy szám mennyire meghatározó, vagy épp nem az. Csak azt tudnám, hogy miért. Miért, vagy hogyan határozza ez meg az életemet? Sokat gondolkodtam rajta mostanában. de tudjátok mit? Szeretem ezt a bizonytalan érzést, amikor a semmiből el kezd zümmögni egy dallam az emlékeim között....
Megmondom, elsőre furcsa érzés... aztán rájövök mire emlékeztet, aztán újra hallgatom....
Vannak kevésbé fontos dallamok, és vannak nagyon fontosak. Hogy melyikből hogyan lesz egyik vagy másik nem tudom. De mind egy-egy érzést közvetítenek, és szeretem ezt az érzést :)
Most egy olyan dalt hoztam ami különlegessé vált számomra.... hogy hogyan jutott eszembe? Ne kérdezzétek... ismét egy meglepetés az életemben...


Hurts - Stay


Tavaly nyáron volt szerencsém eljutni Görögországba. Hogy ebbe miért kezdek bele, mindjárt megértitek.
Először voltam ott, és kellemes élmény volt. Tulajdonképpen az utolsó kapaszkodó, ami távol sodort a közelgő változásoktól. Talán egy nappal az indulás előtt hallottam ezt a számot ráadásul rádióban szóval kész csoda hogy megtaláltam és magammal vihettem a dallamot az útra... Persze sok más megszokott dallammal együtt... Mivel éjszaka nem tudtam aludni, ezért zenével a fülemben felmarkoltam az egyik könyvet, amit az útra vittem, és kényelmesen elhelyezkedtem a kocsi leges leghátsó ülésén zseblámpával a kezemben és olvastam.... Új könyv, új szerző, új történet... krimi tulajdonképpen, azt hiszem, de nekem különleges volt, mert <kedves kostijaim tudják milyen lebilincselő, mikor egy sorozatszereplőről teljesen más kép alakul ki a fejedben, mert más a könyv,. De sosem csalódás... inkább izgalmas :) > kicsit átformálta a gondolataimat. Minden idegszálammal a könyvre figyeltem, és ahogy a zenék egymást követték a fülemben, egyre jobban kezdtem ritkítani a lejátszási listámat, mert éreztem, hogy egyik másik nem való a könyvhöz. Hogy miért? Nem tudom, de éreztem... végül aztán ez az egyetlen szám maradt meg... de ez végig kísérte az egész nyaralásomat.... napról napra ezt hallgattam, miközben egyre csak a könyvet bújtam, ami egy teljesen más világba kalauzolt el. És nem tudom miért... Miért pont ezt a számot választottam ki?.... mindenesetre valahogy aztán amint hazaértünk lecsengett bennem... és nem hallgattam többet... na nem örökké, de valahogy jöttek mentek a számok a napjaimban és elég sok idő telt el, mire újra előkerült.... akkor is a tudatom legmélyéről... 


Mikor meghallottam a gondolataim között villámcsapásként ért az érzés.... Egy pillanat alatt újra éreztem a tenger, a homok sós, kicsit talán mondhatom algás illatát és ahogy lemoshatatlan a bőrömről, szinte hozzám tapad. Hallottam a hátam mögött a hullámokat, és két történet keringett a gondolataim között. A két könyvvé, melyeknek azóta sem olvastam a folytatását, és kezdtem rájönni miért... mert nem volt meg a hangulat... nem volt mellettem a tenger, nem érzetem a sós víz illatát és nem hallottam a dallamot...
Azt hiszem elég mélyen bennem van ez a hangulat és a tudatalattim szorosan összekötötte az érzéseket...az illatokat, a hangokat.... és a dallamot...


Ebben a percben is azt hallgatom... Bár már nem olyan erős ez az emlék, érzem halványul, de mégis... valami még megmaradt belőle és jó érzéssel tölt el...


Tavaly nyáron sok minden más is történt, és az időérzékem napra pontosan érezteti velem az akkor érzett hangulatokat. A hajnali sorozatfilmek hangulatát... mikor melyiket... 
De valahogy ez az egyetlen érzés, ami előbb jött.... sokkal előbb és sokkal erősebb volt a többinél....
Az utolsó élmény, mielőtt teljesen érdekes fordulatot vett volna az életem...